M A G Y A R O R S Z Á G: - Európa kicsiben

 

1918 előtti ország, a Magyar Királyság a ?népek hazája? volt, ahol az évszázadok alatt természetes formái alakultak ki a különböző nyelvek, felekezetek és vallások együttélésének. Szent István Imre herceghez intézett Intelmeiben figyelmeztetett arra, hogy gyönge az egynyelvű ország. Bizonyára mást jelentett ez a megállapítás első királyunk idején, mint később, ám a kivételes tarkaság és sokszínűség körülményei között századokon keresztül intett a kölcsönös türelemre.

 

Évszázadok óta élnek bizonyos jellemzések a magyarokról, vérmérsékletünkről, viselkedési sajátosságainkról, külsőnkről. A keleti közömbösséget sokan tartották a magyarság jellegzetes tulajdonságának. Ugyanígy a pompakedvelést, a könnyen lelkesedő szalmalángtermészetet. Arany László így írt A hunok harcában:

"Te pedig, oh magyar!
....
mennyi üres látszat!
Mennyi hiú légvár és mennyi káprázat!
Délibábban úszol, csalfavizű árban,
Mely hol fényben mutat, hol csúnya hínárban."

Multunk nagyjaiból néhányan: I.(szent) István, Szent Erzsébet, Hunyadi Mátyás, Zrinyi Ilona, Csontváry Kosztka Tivadar, Bolyai János, Fedák Sári és Salkaházi Sára

K U L T Ú R A .....
- A régészek kultúrának nevezik azokat a leletegyütteseket, amelyek nem a természet, hanem az ember művei. Szerintem is ez a kultúra definíciója, amelyet nem kell tovább bonyolítani.
Mi tehát a "magyar kultúra"?
Minden, amit a magyar emberek létrehoztak.
Amíg tehát magyarok élnek a földön, a magyar kultúra fennmarad?
Csak rajtunk múlik, tényleg fennmarad-e.

Néhányan a magyar irodalom arcképcsarnokából

A magyar irodalom arcképcsarnoka

Kosztolányit, - versben, prózában egyaránt kedvelem

 

Kosztolányi/ Hajnali dal

Aranyos szárnyon repül a hajnal ragyogó bárddal űzve az éjet... ...Tűnnek a rémek, messzire, halkan... Itt van a hajnal! Itt van az élet! Lobogó lángként száll a szerelmem, ifju szivemben rémeket éget... Égi gyönyörtől reszket az ajkam... Itt van a hajnal! Itt van az élet!

 

Egyébként nehéz válogatni a magyar költészet végtelenül gazdag kincsestárából, a legismertebbek talán Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz, Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa, Kölcsey Ferenc: Huszt és Zrínyi második éneke, Vörösmarty Mihály: Fóti dal, Petőfi Sándor: Magyar vagyok, Ady Endre: Nekünk Mohács kell, József Attila: A Dunánál, Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus, Utassy József: Magyarország
aki nem ismeri, megtalálja - ITT


A magyar zenei élet nagyjai közül a négy legismertebb vagy mondjuk úgy, hogy a legelismertebbek, itthon és külhonban egyaránt

 

Bartók Béla: A legszemélyesebb hitvallás
tovább...
művei
Kodály Zoltán: egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért
tovább...
Liszt Ferenc: Olyan alkotó elme volt,aki a látottakból hallhatót teremtett.
tovább...
Erkel Feren: A magyar nemzeti opera megteremtésével széles körű sikert és népszerűséget vívott ki magának
tovább...

 

 

Bartók concertóját játsza
Angela Tosheva és a Bécsi philharmonic zenekar

Kodály: Háry János
- Intermezzo

 

Fotó nélkül néhány nevet meg emlitek
Egressi Béni, Weiner Leó, Lendvay Kamilló, Madarász Iván, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, és persze nem felejtkezhetünk el a szorakoztató operett zeneszerzőkről, mint pl. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Huszka Jenő. S itt vannak a könnyü zene szerzőink is, úgy mint Máté Péter, Presser Gábor, Brody János, stb


A magyar szinházi élet alakjaiból kiragadva
néhány szuggesztív előadó-művész

 


Blaha Lujza


LatinovicsZoltán


Rutkai Éva


Honthy Hanna


Gábor Miklós


Domján Edit

 

És most csendüljön fel
Honthy Hanna
az örökifjú primadonna hangja [kapcs.be a videót!]

Versenytánc- Ízelítő a Tíztánc Bajnokság képeiből
Magyar sikerek Németországban, - tovább...

 


Budapest Táncegyüttes, BM Duna Művészegyütte:
Sárközi táncok





Csontváry Kosztka Tivadar

41 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt.
Szinte az egész világot bejárta, útja során sok csodálatos festmény került ki kezéből 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907).1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton.

Izelitőűl néhány munkája
1980-as években készültek: Süvöltőt leterítő ölyv - 1893 és az Ablaknál ülő nő c.kép



1990-as években készültek:
Mandulavirágzás (Olaszországi táj)1901-02 és a Castellamare di Stabia - 1902



1903-ban elkészült festményeiből:
Zrinyi kirohanása, Vihar a Hortobágyon, Tavasz Mosztárban



1904-ben készültek:
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (részlet)1904, Athéni utca, A taorminai görög színház romjai (részlet)1904-05



1905 -és 1907-es év között készültek:
Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben - 1905, Baalbek - 1906,



Magányos cédrus - 1907 (Olaj, vászon, 194 x 248 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban - 1907 (Olaj, vászon, 200 x 205 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)



1908-as évben illetve azt követő években készültek: Mária kútja Názáretben és
1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton.



1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása. Kortársai nem értették meg művészetét.
A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott.
Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét.


 

Feszty Árpád
A magyarok bejövetele (részlet: Árpád fejedelem és vezérei)
1895 Panoráma festmény, átmérő: 15 m
Nemzeti Történelmi Emlékhely, Ópusztaszer [katt a képre nagyba látod]

Hazai épitészeti remekmű a 18-19.századból


 

Budapest: Parlament, - Steindl Imre tervei alapján készült, a hajdani kritikával szemben így érvelt A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be." A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Országháza a korabeli bírálatok ellenére ma már kétség kívül nemzeti büszkeségünk, s fővárosunk egyik legnagyobb, legfeltűnőbb, legszebb épülete.

 

 

Budapest: Operaház. A magyar eklektika kiemelkedő értékű emléke. 1875-1884 között épült, neoreneszánsz stílusban. Időrendben a párizsi és a drezdai új Operaház után következik. E nagyhírű alkotásokból Ybl átvette mindazt, amit a térszervezésben s főként színháztechnikai megoldásokban hasznosítani tudott. Munkája azonban a formálás művészi egységében mind Garnier, mind Semper művét megelőzi. Kivételes formaérzéke s a klasszikusokon iskolázott szemlélete megóvta attól, hogy a kor általános gyakorlata szerint "öltöztesse" az épületet. A történeti formák jelenléte itt architektonikusan indokolt, ezt mutatja a nemes méltóságot sugárzó, Colosseum-motívumokkal képzett főhomlokzat, a földszinti kettős előcsarnok s a reneszánsz díszteremként kialakított emeleti foyer.
Ybl nem utánozta, hanem a saját kora szintjén újraélte a múltat. Úgy tudott tervezni, az eredetiség hitelével, mintha maga is a reneszánsz teremtő erejű mestere lett volna.

 


 

Budapest: Műszaki Egyetem,- Hauszmann Alajos (1847-1926) a századforduló legelismertebb hazai mestere. Műegyetemi professzorként igen jelentős oktatói tevékenységet fejtett ki. Mint vállalkozó nagy létszámú irodát tartott fenn, s ott építészek egész nemzedéke nevelődött fel mellette. Kezdetben a kortársak többségéhez hasonlóan neoreneszánsz stílusban dolgozott.
A kilencvenes évek elejétől - millennium idejének pompaigényét kiszolgálva - áttért a sokkal gazdagabb hatású, látványosabb neobarokkra. Így épült a főművei között számontartott Igazságügyi palota (a Kúria, ma Néprajzi Múzeum) az Országház téren, s így építette ki a budai Várban a Királyi palota együttesét.
Később a stílusa kissé leegyszerűsödött. Anélkül, hogy a barokk jellegű plasztikus formálást elhagyta volna, megpróbált közeledni az akkor bontakozó modern építészet tárgyilagosabb szemléletmódjához s azzal együtt a szecesszióhoz is. Ennek a kevert stílusú késői korszaknak jellegzetes műve s egyben Hauszmann utolsó nagy alkotása a Műegyetem központi épülete.

 


Budapest, - Budavár,
ezenkivül még néhány híres hazai várat nézhetsz meg,
képre kattal nagyobb méretben is.
(Forrás: varak3d.hu)

A legszebb képek
A legszebb képek
A legszebb képek
Szigetvár
Egri-vár
Cseszneki-vár
Esztergomi-vár
Hollókői-vár
Kőszegi-vár
Sümegi-vár
Visegrád
Simontornya

Siklósi-vár
nézzük meg, a róla készült fotóalbumot





Kozmix - Kell még egy szó (Honfoglalás)

 


 

 

 


Seres Gábor és Kiss Réka Gabriella


Maurizio Vescovo és Törökgyörgy Melinda


Köcse György és Vaszily Veronika


Filotás Márk és Valler Dominika